Mátrixdiagramok 1.rész

Közzététel szerző Fodor Tamás itt döntéshozatal · Szombat 22 Nov 2025 · 6:00
Tags: menedzsment, eszköz, mátrix, diagram

Bevezetés

Kaoru Ishikawa (1915 - 1989) a Tokiói Egyetem Mérnöki Karának professzora a minőségirányítási innovációiról ismert, a minőségi kör fejlesztésének kezdeményezője és szervezője volt. Nevéhez fűződik az Ishikawa vagy ok-okozati diagram (más néven halcsont diagram) is. 1968-ban jelent meg a “Guide to Quality Control” c. könyve, amelyben a minőség 7 alapvető eszközét (más néven a 7 régi eszköz) mutatja be. Ezek:

Hisztogram: A leggyakrabban használt grafikon a gyakorisági eloszlások megjelenítésére, vagy arra, hogy egyes értékek milyen gyakran fordulnak elő egy adatkészletben.
Ellenőrző lap: strukturált, előkészített űrlap az adatok gyűjtésére és elemzésére.
Kontroll grafikon: a folyamtok kiválasztott paramétereinek időbeli alakulását leíró diagram.
Ok-okozati diagram (más néven Ishikawa vagy halcsont diagramok): azonosítja a hatás vagy probléma számos lehetséges okát, és hasznos kategóriákba sorolja az ötleteket.
Folyamatábra: egy folyamat tevékenységeinek időbeli lefutását ábrázolja.
Pareto diagram: oszlopdiagram, amely megmutatja, hogy mely tényezők a jelentősebbek (20/80 szabály).
Szórás (vagy pont-) diagram: numerikus adatpárokat ábrázol, minden tengelyen egy-egy változót, hogy összefüggést keressen.

A Japán Tudósok és Mérnökök Egyesülete 1976-ban felismerte, hogy szükség van olyan eszközökre, amelyek segítik az innovációt, az információ kommunikálását és nagy projektek sikeres tervezését. Ezek után egy team kidolgozta a „7 új menedzsmenteszközt” vagy más néven „A hét menedzsment- és tervezőeszközt.” A 7 új menedzsmenteszköz jelezni szerette volna, hogy ez más és modernebb, mint a korábban a minőség ellenőrzések során használt 7 régi (alap) menedzsmenteszköz.

Magyarországon – elsősorban Dr. Soji Shiba professzor munkája nyomán – az eszközök a 80-as évek második felében váltak ismertté.

A 7 új eszköz a következő:

Affinitás- vagy Hasonlósági diagram (KJ módszer)
Az affinitás hasonlósági diagram egy speciális ötletbörze , amely nagy mennyiségű rendezetlen adatot és információt a hasonló üzeneteiken alapuló csoportokba rendez.
Kapcsolati-diagram
A kapcsolati diagramok megjelenítik az összes, egymással összefüggő ok-okozati összefüggést és tényezőt, amelyek egy összetett problémában szerepet játszanak, és megjelenítik az okok fő forrását és az okozatok fő eredményét.
Fa-diagram
Ez az eszköz az átfogó kategóriák egyre mélyebb részletszintekre történő lebontására szolgál. Képes egy cél, megoldás vagy feladat eléréséhez szükséges szinteket feltárni.
Mátrixdiagramok
Ez az eszköz két vagy több elemkészlet közötti kapcsolatot mutatja. Minden kereszteződésben egy kapcsolat vagy hiányzik, vagy jelen van (melyet pl. egy „X” beírásával lehet jelezni), így információt ad a kapcsolatról. Három jel használata esetén (pl. ●: erős, Ꙩ: közepes. O: gyenge) a kapcsolat erőssége is feltüntethető. A mátrixdiagram lehetővé teszi viszonylag összetett helyzetek elemzését a dolgok közötti kölcsönhatások és függőségek feltárásával. Hat különböző alakú mátrix lehetséges: L, T, Y, X, C és tető alakú, attól függően, hogy hány csoportot kell összehasonlítani. Speciálisak a QFD (Minőség háza) és a Hoshin Kanri X mátrix.
Mátrix-adatelemzés
Ez egy X, Y koordináták által meghatározott 4 területtel rendelkező mátrix, amelybe 2 tulajdonság pontszámai alapján kerülnek a vizsgált téma elemei (termék, piac, feladatok stb.), biztosítva ezzel azok osztályozását. Ilyen pl. a Boston Consulting jól ismert BCG mátrix, ahol a piaci részesedés és a piaci növekedés szerint helyezik el a cég termékeit.
Hálódiagram
Ez az eszköz a feladatok és a kapcsolódó részfeladatok megfelelő sorrendjének vagy ütemezésének megtervezésére szolgál.
PDPC
A PDPC a fa diagramot használ, hogy azonosítsa a kockázatokat és az ellenintézkedéseket az alsó szintű feladatokhoz. E módszer egyik változata az FMEA. (Nem tévesztendő össze a PDCA ciklussal!)

A ma induló, több blogposztot felölelő sorozatban a mátrixdiagramokról lesz szó.

A Hét új eszközről írt könyvem itt található!

A mátrixdiagramok

A mátrixdiagram az egyik menedzsment- és tervezési eszköz, amelyet az adatcsoportok közötti kapcsolatok elemzésére és megértésére használnak. A mátrixdiagramok két vagy több elemcsoportot vagy egy csoporton belüli elemeket hasonlítanak össze. Azáltal, hogy az elemek csoportjait sorokból és oszlopokból álló mátrixdiagramba helyezik, a menedzserek könnyebben vizualizálhatják a megfigyelt szervezeten belüli célok, tényezők és okok közötti kapcsolatot. Segítenek a menedzsereknek felvázolni és kiértékelni az összetett kapcsolatokat, és segítenek a döntéshozatalban.
Az információs csoportokat a mátrix oszlopaiban és soraiban feltüntetve, azok közötti kapcsolatrendszert egy számmal vagy szimbólummal jelezve, részletesen tanulmányozhatók az összefüggések és megoldást segítő konklúziók vonhatók le. Attól függően, hogy hány csoport közötti kapcsolatot vizsgálunk, hat formájú diagram lehetséges: L, T, Y, X, C és tető-formájú. Az utolsó kivételével az egyes formák arról a betűről kapták a nevüket, amelyekre hasonlít az információs csoportok sorai és oszlopai.

QFD (Quality House) és a Hoshin Kanri X mátrix speciális mátrixdiagramok. QFD (Quality Function Deployment) olyan tervezési módszer, amely az ügyfelek igényeit helyezi a termék- vagy szolgáltatástervezés középpontjába. A Hoshin Kanri X mátrix arra szolgál, hogy a víziót stratégiává és mérhető feladatokká alakítsa, és ezeket a szervezet alacsonyabb szintjein fejlesztési feladatokká kell alakítani.

A mátrixban elemezhető információk típusai a következők lehetnek: adat, funkciók, fogalmak, emberek, anyagok, felszerelés, akciók, termékek, piacok stb.

A mátrixanalízist általában az alábbiakra lehet alkalmazni:

· a problémák okainak azonosítása,

· a követelmények összeegyeztetése a specifikációkkal,

· az erőforrások elosztása szükséglet vagy kompetencia alapján,

· a lehetséges megoldások összehasonlítása,

· a fejlesztési lehetőségek azonosítása,

· termékek és piacok viszonyának elemzése a termék/piac stratégia céljából,

· a jelenleg elérhető technológiák alkalmazási potenciáljának elemzése gyártás/szolgáltatás során,

· bizonyos összefüggések tisztázása különböző projektek között,

· követelmények teljesülésének ellenőrzése. [10, 21]

Az alábbi ábra összefoglalja, hogy a különböző formájú mátrixdiagramok hány és milyen csoport közötti viszony vizsgálatát teszik lehetővé. (A viszonyokat a betűkkel jelzett csoportok közötti területen elhelyezett szimbólumok jelzik. Például a C formájú diagram egy 3 dimenziós, A, B, C koordináták által határolt teret, kockát jelent.)

1. ábra. A különböző Mátrixdiagram formák használata

· Egy L-formájú mátrix két csoport tételei egymás közötti kapcsolatait mutatja be (vagy egy csoporton belül a csoport tételei között).

· Egy T-formájú mátrix három csoport közötti kapcsolatokat ábrázolja: B és C csoport minden tételének A csoporthoz való kapcsolatát, de B és C csoport egymáshoz viszonyított kapcsolatát nem.

· Egy Y-formájú mátrix három csoport tételei egymás közötti kapcsolatait mutatja be. Minden csoport másik kettőhöz körkörös módon kapcsolódik.

· Egy C-formájú mátrix három csoport tételei egymás közötti kapcsolatait egyszerre együtt, 3 D-ben mutatja be.

· Egy X-formájú mátrix négy csoport tételei egymás közötti kapcsolatait mutatja be. Minden csoport másik kettőhöz körkörös módon kapcsolódik.

· Egy tető-formájú mátrix egy csoport tételeinek egymás közötti kapcsolatát mutatja be. Általában az L vagy T formájú mátrix-szal együtt használják.

A jövő havi blogomban az L típusú mátrixdiagramot fogom ismertetni.

A múlt évben egy könyvet írtam Mátrixdiagramok a menedzsment gyakorlatban címmel, amely a mátrixdiagramokon kívül a mátrix adatelemzés és a mátrixmatematika elméletét és gyakorlatát mutatja be.