Mátrixdiagramok 3. rész

Vásárlói igények figyelembevétele: a QFD a vásárlói igényeket (VOC) a tervezés központjába helyezi, így biztosítva, hogy a termék vagy szolgáltatás a lehető legjobban megfeleljen a fogyasztói igényeknek.

Hatékony tervezés: a Quality Function Deployment összekapcsolja a vásárlói igényeket, a tervezői célokat és a termelési/szolgáltatási korlátokat, ami javítja a tervezési folyamat hatékonyságát és eredményességét.

Minőség javítása: a QFD segít a tervezőknek abban, hogy azonosítsák a vásárlói igényeknek megfelelően a legfontosabb minőségi kritériumokat, és ezek alapján javítsák a termék vagy szolgáltatás minőségét.

Ügyfél fókusz: a Quality Function Deployment segíti a céget abban, hogy fókuszáljon az ügyfél igényeire és elvárásaira, ami növeli a cég vevőinek elégedettségét és a hosszú távú ügyfél megtartást.

Komplex megközelítés, egységes irány: a QFD lehetővé teszi a tervezőknek, a fejlesztőknek, a gyártásban, illetve szolgáltatásban résztvevőknek, a marketingeseknek és értékesítőknek, hogy együtt dolgozzanak a termék vagy szolgáltatás fejlesztése során, ami komplex megközelítést és egységes irányt biztosít a fejlesztési folyamatban.

A teljes QFD folyamat során a 4 Minőség háza (4 szint) készül el. Ennek sematikus ábrája a következő:

1. szint: hogyan lehet a vevői követelményeket (a vevő hangját) technikai paraméterekkel kielégíteni.
2. szint: miképpen lehet a technikai jellemzőket, mint követelményeket a részrendszerekkel, alkotóelemekkel (pl. alkatrészekkel) teljesíteni.
3. szint: miképp lehetséges a részrendszerek követelményeit a folyamatokkal (pl. gyártási) kielégíteni.
4. szint: milyen módon lehet a folyamatokat ellenőrizni.

Egy-egy Minőség háza mátrixdiagram ábrája, amely egy L formájú mátrix és egy Tetőmátrix kombinációja, a következő:

1. Követelmények és értékelés: a ház bal oldalán található terület felsorolja a vevői követelményeket, valamint azt, hogy hogyan rangsorolják őket fontosságuk szerint. (Általában 1-től 5-ig terjedő skálát használnak.)

2. Tervezési jellemzők (HOGYAN-ok): a termék tervezési jellemzőit kell felsorolni. Ez az Emeleten-en történik.

3. A követelmények és tervezési jellemzők (HOGYAN-ok) kapcsolata: a FÖLDSZINT-en minden kapcsolat erősségét a következők jelzik: erős kapcsolat: 9, közepes kapcsolat: 3, gyenge kapcsolat: 1, nincs kapcsolat: szóköz.

Ez a 3 rész alkotja az L formájú mátrixot.

4. Versenytárs elemzés: a FÖLDSZINT jobb oldalán elhelyezett részen értékelhetjük a követelményeket a cégünkre és a konkurenciára.

5. Tervezési kapcsolatok: tetőmátrixként is ismert, és leírja a tervezési jellemzők közötti korrelációkat (a követelmények támogatják-e, vagy ütköznek-e egymással a tervezésben), amelyek a következők lehetnek: erős pozitív korreláció, pozitív korreláció, negatív korreláció, erős negatív korreláció, nincs korreláció: szóköz.

6. Mutatók: végül az ALAGSOR-ban kiszámolásra kerülnek a legfontosabb mutatók: Max kapcsolati érték az oszlopban, Súly / Fontosság és Relatív súly. A Súly / Fontosság az oszlopban található kapcsolat erősség számok és a hozzá tartozó követelmény fontosság szorzatainak összege, míg a Relatív súly a vizsgált Súly / Fontosság és az összes Súly / Fontosság összegének hányadosa. Ezek az értékek mutatják meg, hogy a követelmények szempontjából mely HOGYAN lényeges.

7. Célértékek: az ALAGSOR-ban felsorolja azokat a tervezési jellemzőkre vonatkozó célértékeket, amelyek a fejlesztés alapját képezik. Ez alatt lehet megadni az egyes HOGYAN-ok céljai elérésének nehézségét. Itt értékelheti a cégét és a versenytársakat a célérték szempontjából.

8. A célértékek és a súlyértékek ismeretében kitölthető az Emelet első sorában található, a Fejlesztés iránya sor. Az értékek: minimalizálás (pl. ár), maximalizálás (pl. minőség), célérték (pl. szín).

A munkát az összes érdekelt bevonásával, team-ben célszerű végezni!

A sikeresebb megvalósítás érdekében, egy meggyőző jövőképet kell stratégiává és mérhető feladatokká átalakítani, ezeket pedig a szervezet alsóbb szintjein kell fejlesztési feladatokká formálni.

Erre a célra szolgál a Hoshin Kanri X mátrix, amely lényegében „iránytű általi irányítást” jelent. A japán hoshin szó jelentése „iránytű”, a kanri szó pedig „irányítást”. Ez a stratégiai tervezési keret meghatározza a jelenlegi állapotot, a jövőbeni állapotot (cél), a végrehajtandó változtatásokat, valamint a cél eléréséhez vezető utat.

A második világháború után a japánok W. Edward Deming és Joseph Juran tanításait (PDCA) vegyítették Peter Drucker MBO (Management by Objective) koncepciójával, és megkezdték első kísérleteiket a stratégiai tervezés terén. 1965-ben a Bridgestone Tire a Hoshin Kanrit hivatalosan is kijelölte a stratégia lebontás eszközévé. 1975-re Hoshin Kanri széles körben elfogadottá vált Japánban. Az elterjesztésben nagy szerepe volt Yoji Akao professzornak, a QFD kidolgozójának.

A Hoshin Kanri az 1980-as évek elején kezdett belopódzni az Egyesült Államokba. Ez főleg azért következett be, mert néhány amerikai vállalatnak olyan részlegei vagy leányvállalatai voltak Japánban, amelyek elnyerték a Deming-díjat.

A Hoshin Kanri mátrix egy X mátrix, amelynek négy csoportjában a stratégiai célok, a stratégia, a taktika és a mutatószám célok helyezkednek el. A mátrix közepén a cég küldetését szokták feltüntetni.

A második lépésben a stratégia lépései kerülnek megfogalmazásra: a cég hogyan kívánja elérni a jövőképét reprezentáló célokat. Ehhez jó eszköz lehet a SWOT analízis c. írásomban leírt módszer. Meg kell határozni a célok és stratégiák közötti korrelációkat.

A stratégiát a legmagasabb szinten éves feladatokra, projektekre kell bontani és meg kell határozni ezek felelőseit.

Korrelációk állnak fenn a stratégiák és az éves feladatok között. A feladatoknak felelősei és különböző szintű segítői vannak.

Az éves feladatok végrehajtásának ellenőrzésére mérőszámok meghatározása szükséges.

Ez a folyamat abból áll, hogy az éves feladatokat célként megjelölve, azok elérésére eljárásokat (hogyan-okat), majd ismét feladatokat, projekteket indítanak a vezetők. Ezt a lebontást addig kell folytatni, amíg a legalsó szervezeti szintig és teamekig el nem jut. A lean menedzsmentben ezt a folyamatot "catchball"-nak hívják, amelynek lépéseit mutatja az alábbi folyamatábra.

Az éves feladatokat érdemes egy havi bontású táblázatba foglalni. A legfelsőbb szint feladatainak L mátrixba foglalt adatait mutatja az alábbi ábra.