MENEDZSERWEBSHOP
KKV-k fejlődését segítem!
Tartalomhoz ugrás
Hogyan használjuk a mátrixokat az üzleti életben?
Fodor Tamás vezetési tanácsadó
Közzététel szerző: Fodor Tamás itt döntéshozatal · 19 Október 2023
Tags: mátrixmátrixdiagramüzletiélet

A mátrixok az üzleti életben

A mátrixok elvont matematikai fogalmaknak tűnhetnek, azonban számos ágazatban fontos szerepet játszanak, és különösen figyelemre méltó alkalmazásokat takarnak az üzleti életben. A mátrixok alatt a mátrixdiagramokat, a mátrix adatelemzést és mátrix kalkulációkat értem., amelyek lehetővé teszik a többváltozós adatok hatékony kezelését és megjelenítését, ami általános követelmény az üzleti tevékenységekben.
A stratégia tervezéstől  kezdve, a készletkezelésen, a pénzügyi elemzésen keresztül a piackutatásig a mátrixok megmutatták értéküket az adatvezérelt döntéshozatal területén. Mivel a vállalkozások egyre inkább támaszkodnak a nagy adatbázisokra és azok összetett elemzésére, a mátrixok szerepe csak növekedni fog.

A mátrixdiagramok és mátrix adatelemzés

A Japán Tudósok és Mérnökök Egyesülete 1976-ban felismerte, hogy szükség van olyan eszközökre, amelyek segítik az innovációt, az információ kommunikálását és nagy projektek sikeres tervezését. Ezek után egy team kidolgozta a „7 új menedzsmenteszközt” vagy más néven „A hét menedzsment- és tervezőeszközt.”  
A 7 új eszköz a következő: Affinitás- vagy Hasonlósági diagram (KJ módszer), Kapcsolati-diagram, Fa-diagram Mátrixdiagramok, Mátrix-adatelemzés, Hálódiagram, PDPC.
A hét menedzsment- és tervezőeszköz c. könyvemben gyakorlati példákon keresztül ismerheti meg ezeket a módszereket!
A 7 új eszköz között jelentős helyet foglalnak el a mátrixdiagramok és a mátrix adatelemzés.
Az Industrial and System Engineering 2019. évi konferenciáján elhangzott egy előadás, amely a 7 új eszköz felhasználásáról szólt megaprojektek menedzselése során. A vizsgálat eredmény az volt, hogy a mátrixdiagram a leggyakrabban használt eszköz (57%), ezt követi a kapcsolati diagram (32%), a fa diagram (32%) és az affinitás diagram (25%).
Egy általam végzett hazai felmérés szerint a mátrixdiagramokat válaszadók 37%-a használja egyénileg a tervezés, 40%-a minőségbiztosítás és 35%-a projektmenedzsment területén. A többi területen (termék/szolgáltatás fejlesztés, marketing/értékesítés, gyártás) az alkalmazás aránya 30% alatt van. Csoportmunkában a válaszadók 36%-a használja a tervezés, 42%-a minőségbiztosítás és 26%-a projektmenedzsment területén. A többi területen (termék/szolgáltatás fejlesztés, marketing/értékesítés, gyártás) az alkalmazás aránya 25% alatt van.

Mátrixdiagramok

A mátrixdiagram az egyik menedzsment- és tervezési eszköz, amelyet az adatcsoportok közötti kapcsolatok elemzésére és megértésére használnak. A mátrixdiagramok két vagy több elemcsoportot vagy egy csoporton belüli elemeket hasonlítanak össze. Azáltal, hogy az elemek csoportjait sorokból és oszlopokból álló mátrixdiagramba helyezik, a menedzserek könnyebben vizualizálhatják a megfigyelt szervezeten belüli célok, tényezők és okok közötti kapcsolatot. Segítenek a menedzsereknek felvázolni és kiértékelni az összetett kapcsolatokat, és segítenek a döntéshozatalban.
Az információs csoportokat a mátrix oszlopaiban és soraiban feltüntetve, azok közötti kapcsolatrendszert egy számmal vagy szimbólummal jelezve, részletesen tanulmányozhatók az összefüggések és megoldást segítő konklúziók vonhatók le. Attól függően, hogy hány csoport közötti kapcsolatot vizsgálunk, hat formájú diagram lehetséges: L, T, Y, X, C és tető-formájú. Az utolsó kivételével az egyes formák arról a betűről kapták a nevüket, amelyekre
hasonlít az információs csoportok sorai és oszlopai.
(A múltkori posztomban azzal foglalkoztam, hogy hogyan lehet a nehezen megrajzolható Y formájú diagramot Excelben megvalósítani.)
A mátrixban elemezhető információk típusai a következők lehetnek: adat, funkciók, fogalmak, emberek, anyagok, felszerelés, akciók, termékek, piacok stb.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy hány elemcsoport kapcsolatát lehet vizsgálni a különböző formájú diagramokkal.
Mátrixdiagramok formái

A mátrixdiagramokat hatékonyan használhatja stratégia tervezés, a termékfejlesztés a gyártás, a humán erőforrás menedzsment, a vevő menedzsment, a projektmenedzsment, az IT menedzsment, a folyamatmenedzsment és minőségbiztosítás területén.
Egy diagram példa: egy kerámia gyárban különböző termékeket gyártanak a vázáktól, a kaspókon keresztül a szobrokig. A gyártás során a terméktől függ, hogy melyik műveleten esik át a gyártmány. Az alábbi diagramon ez látható.

L alakú mátrixdiagram példa

Mátrix adatelemzés

Ez egy X, Y koordináták által meghatározott 4 területtel rendelkező mátrix, amelybe 2 tulajdonság pontszámai alapján kerülnek a vizsgált téma elemei (termék, piac, feladatok stb.), biztosítva ezzel azok osztályozását és egymáshoz való viszonyuk egyszerű bemutatását. Mozaik szóval MDAC (Matrix Data Analytics Chart) a neve.
Az alábbi ábrán a körrel bekerített, a vizsgált elemeket jelző pontok hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek.
Mátrix adatelemzés elvi ábrája

Ebbe a kategóriába tartozik az Anhoff mátrix, amely, arra szolgál, hogy a jelenlegi és új termékek, valamint a jelenlegi és új piacoktól függően milyen stratégiát alkalmazzunk. Az Ansoff Mátrix egy 2×2-es mátrix, amely négy növekedési stratégiára oszlik.

Piaci behatolás

Ez a stratégia magában foglalja a piaci részesedés növelését a meglévő piaci szegmenseken belül. Ez úgy érhető el, ha több terméket vagy szolgáltatást adunk el meglévő ügyfeleknek, vagy új ügyfeleket találunk a meglévő piacokon. Általában versenyképes árképzési stratégiákat, reklámokat és értékesítési promóciókat foglal magában.

Piacfejlesztés

Ennek a stratégiának a célja a meglévő termékek új piacokon történő értékesítése. Ez magában foglalhatja a termékek új földrajzi területekre történő exportálását, új értékesítési csatornák létrehozását vagy árképzési stratégiákat, amelyek különböző ügyfeleket vonzanak, vagy új piaci szegmenseket hoznak létre.

Termékfejlesztés

Ez a stratégia új termékek fejlesztését foglalja magában a meglévő piacok kiszolgálására. Ezek a termékek kapcsolódhatnak a jelenlegi termékekhez, vagy lehetnek teljesen újak. Ez a megközelítés gyakran jelentős kutatást és fejlesztést igényel.

Diverzifikáció

Ez a stratégia arról szól, hogy új piacokra lépjenek új termékekkel. A négy stratégia közül ez a legkockázatosabb, mert a vállalkozás olyan területekre költözik, ahol kevés vagy nincs tapasztalata.

 Például az Apple Inc. az Ansoff Matrixot használta növekedési stratégiájához. Kezdetben az Apple a piacra jutásra összpontosított Mac számítógépeivel. Ezután termékfejlesztésre tértek át, és bemutatták az iPodot és iPadet meglévő ügyfeleiknek. Új piacokra is terjeszkedtek (piacfejlesztés) az iTunes áruházukkal és az Apple boltjaikkal. Végül az Apple diverzifikált a távközlési szektorban, amikor bemutatta az iPhone-t. nélkülözhetetlen eszközévé válnak.
 
Álljon itt egy példa: egy vasúti hajtóműgyártó termékekeire és piacaira vonatkozó stratégia típusait mutatja a következő ábra. A régi termékek (a H82 hidrodinamikus sebességváltó és a HM 612-es sebességváltó esetében a régi piacokat (volt Szovjetúnió és Magyarország) maximálisan ki kell aknázni és erre kell stratégiát kidolgozni, amely például költségcsökkentésen keresztüli árcsökkentés lehet. A HKB 412 hidrodinamikus sebességváltót új termékként a régi piacra (Magyarország) termékfejlesztési stratégiával (padlóalatti elhelyezés), míg ugyanezt a terméket és a kerékagy hajtóművet a német (új) piacra diverzifikációs stratégiával kell bevezetni. Ennek legfontosabb eleme, a vertikális integráció, amely versenyelőnyt biztosít az ár és szállítási feltételek viszonylatában. Végül a Radicon hajtóművekre (amely importból származik és teljesen új termék a hazai, új piacra) piacfejlesztési stratégiát célszerű alkalmazni (ezt segíti az egyedülálló, szabadalmaztatott megoldás, amely kedvező árat biztosít).

Ansoff mátrix példája

Mátrixdiagramokról és mátrix adatelemzésről részletesen tárgyalok a hamarosan megjelenő e-könyvemben.

A numerikus adatmátrixok

A numerikus adatmátrix számok elrendezése sorokban és oszlopokban. A mátrix egyes elemeit elemeknek nevezzük. Egy mátrix méreteit a sorok és oszlopok száma írja le. Így például egy 3 sorból és 4 oszlopból álló mátrixot „3 x 4” -as mátrixnak nevezünk. Tekintsük meg ezt a „3 x 4” mátrixot, amely azt mutatja, hogy egy autószalon hány VW típust adott el egy év negyedéveiben
Adatmátrix
 
A mátrixokat különféle műveleteknek vethetjük alá, beleértve az összeadást, kivonást, szorzást, transzponálást (a mátrix átfordítása az átlóján keresztül), és a determináns megtalálását (egy négyzetmátrix elemeiből számított konkrét érték). E műveletek megértése elengedhetetlen a mátrixok üzleti kontextusban való kihasználásához.
Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a példánkban szereplő autószalon 2021. és 2022. évben negyedévenkén eladott típusok mátrixaiból hogyan számolható ki a két év negyedévenkénti összes eladása.
Adatmátrixok összeadására példa
Az üzleti élet nagyon sok területén használnak nagy adatbázisokon mátrix műveletekkel támogatott tervező, elemző eszközöket, például az értékesítés, a gyártás, a készletgazdálkodás, a pénzügy területei jöhetnek szóba.
Én is elkészítettem az első ilyen mátrixomat, amely maximum 30 összetevőből, alkatrészből álló termék (pl. gyártmány, pékáru stb)  összetevő szükségletének hatékony kiszámolását biztosítja maximum 30 termékre. A számítás két fázisból áll.
Első lépésként az Alapadatok táblázatba termékenként be kell vinni az összetevők mennyiségét (darabjegyzék, recept) és az elkészítendő mennyiséget.
Szükségletszámítás adatbavitel

Az eredmények táblázatban minden összetevőhöz meg kell adni a következő adatokat: beszerzési ár és a beszerzési árhoz tartozó mennyiség. A táblázat kiszámolja a beszerzendő mennyiséget és azok árát, illetve az összárat.
Szükségletszámítás eredményei




Vissza a tartalomhoz