Egy rosszul sikerült átszervezés
Szituáció
Egy multinacionális vállalat magyrországi cégének vezetője 5 évvel ezelőtt egy szervezetfejlesztési programot indított, melynek eredményeként egy jó csapatot és hatékony működést ért el.
Három évvel ezelőtt a központ átszervezést végzett, melynek lényege, hogy a funkciókat nemzetközi területenként szervezték, az országos funkció menedzser a területi funkcióvezető közvetlen beosztottja, közvetlenül neki számol be. Azon kívül, hogy az átszervezésnek a az országos menedzsmenten belül vesztesei is voltak, a magyarországi szervezet az átszervezést rosszul értelmezte, melynek következtében a hazai szervezetet, a szervezetfejlesztés eredményeit nem vették figyelembe az új szervezet kialakításánál, melynek következtében nem egy igazi mátrix szervezet, hanem egy silo szervezet jött létre. (A silo szervezetben az egyes funkciók, divíziók saját céljaik, célrendszereik, érdekeik mentén működnek és hiányzik az összhang, az együttműködés.) Ehhez nagy mértékben hozzájárult az, hogy a magyarországi ügyvezetőr is a vesztesek közé került. Formálisan, a cégjog szerint ugyan ő a magyarországi ügyvezető, az új szervezetben azonban csak az értékesítésért volt felelős.
Ez őt személyesen is nagyon bántotta, és úgy tűnik, hogy annak ellenére, hogy közvetlen munkatársai körében elismert és informális hatalommal rendelkezik, a szervezetfejlesztésben elért eredményinek fenntartását, továbbfejlesztését, közvetlen munkatársai és ennek következtében a funkcionális területek tevékenységének összehangolását nem tartotta kiemelt feladatának illetve talán elhanyagolta. Az átszervezés óta eltelt idő alatt a cégnél nagyon rossz hangulat alakult ki, amit a fluktuáció rendkívül magas szintje is bizonyít. Az SAP bevezetésének sikertelensége a funkcionális szervezetek közötti együttműködés hiányára is visszavezethető. Az ügyvezető és a HR menedzser felismerve a helyzet tarthatatlanságát, egy kultúra váltási projektet kivántak elindítani, melynek első lépéseként egy coaching programit indítottak a menedzsment team (az igazgatóság) tagjainak. A coaching célja:
- a coachee tisztázza a viszonyát a jelenlegi vállalalti/szervezeti helyzethez,
- kristályosodjon ki benne, hogy készen áll-e a silók közötti/feletti, ország szintű szorosabb együttműködésre.
Az egyik coachee - nevezzük Karcsinak - akinek a coacha én voltam, 9 éve ment a céghez.
Karcsi regionális supply chain menedzser. Főnöke Barcelonában van. Saját kezdeményezésre nem rég került ebbe a pozicióba. Korábban regionális termelési igazgató volt, fél Európában hozzá tartoztak a gyárak. Jelenlegi poziciója oldallépésnek tűnik, választását ő tudatos, a szakmai tudását szélesítendő lépésnek tekinti. A termelés vezetésére régi munkatársát javasolta. Karcsi az előbb említett coaching célokon kívül azt is várta, hogy tisztázza a kultúraváltás lényegét, mibenlétét.
Karcsi viszonya a szituációhoz
Karcsit bántja a helyzet. Saját magát és a többi board tagot is felelősnek tartja a kialakult rossz hangulatért. Az átszervezést követően csak a silo célok megvalósításán dolgozott, nem érezte a szükségét a funkciók közötti együttműködésnek, a többi funkció is csak a saját részével foglalkozik. Nincsenek közös megbeszélések, amelyek tisztáznák a kapcsolodó területek problémáit. Ezért a folyamatok hatékonysága alacsony, sok az utólagos egyeztetés.
Elkötelezett a változás mellett. Vannak személyes hosszu távú tervei, víziói (ügyvezető igazgató, tanácsadó, oktató), de jelenleg nem kíván munkahelyet váltani.
Véleménye szerint rajta kívül az ügyvezető, a HR igazgató és a jelenlegi termelési igazgató elkötelezett a változás mellett. Az IT menedzser kora miatt nam valószínű, hogy el akar menni, valószinű a változásokat nem fogja akadályozni. A vállalati jogász, mint egyszemélyes, külsős munkatárs nincs lényeges hatással a változásra. Bizonytalanságot a pénzügyi igazgató okozhat. Ő a szervezeti változás vesztesei közé tartozik. Lehet, hogy a távozást választja.
A kultúraváltás fő elemei
Karcsi három területet jelölt meg, mint a kultúraváltás fő elemei:
- a funkcionális területek kulcs folyamatok menti kapcsolódása,
- a felelősség vállalás és
- az" egy vállalat vagyunk" érzés és szemlélet.
Teendők a változás érdekében
Karcsi három kulcs folyamatot jelölt meg amelyeknél kiemelten fontosnak tartja a folyamatok menti kapcsolódást. Ezek:
- pénzügyi tervezés,
- marketing és értékesítés tervezés és
- értékelés.
Véleménye szerint folyamat fejlesztő teameket kell létrehozni (melyek tagjai a különböző területekről kerülnek ki), amelyek feltárnák a jelenledi folyamatok fejlesztendő területeit és javaslatot adnának azok javítására. Fontosnak tartja a menedzsment team tagok türelmét az eredmények jelentkezésére vonatkozóan és azt, hogy az igazgatósági tagoknak elkötelezetteknek kell lennie az általuk rendelkezésre bocsájtott személy (erőforrás) hatékony rendelkezésre állása biztosítására.
A felelősség vállalás erősítése, fejlesztése érdekében szintén át kell lépni a silo határokat. Ez a kérdés szoros összefüggésben van a folyamatok menti kapcsolódás kérdésével.
Felelősséget kell vállalni a kapcsolódási pontok, területek vonatkozásában is. A folyamatok mérésére és értékelésére mérőszámokat javasol meghatározni, amelyek teljesítését számon lehet kérni.
Jónak tartaná egy közös értekezlet rendszeres összehívását.
További probléma az, hogy az egyéni értékelés túl formálissá vált. Sokszor nincs összefüggés az egyéni teljesítmény és a béremelés között.
Végül az "egy vállalat érzés" erősítése kapcsán elmondta, hogy a családi napokat tartalommal kellene megtölteni. A következőt már így szeretné és ezt elkezdte tervezni. Ezen kívül egynél többet szeretne évente.
Vannak díjak (kezdő, master, csapat), melyeket karácsonykor osztanak ki. El kellene gondolkodni ennek továbbfejlesztésén: pld. díjak az irodai dolgozóknak és díjak a gyárban dolgozóknak. A díjazás (követelmények, előterjesztés, kiválasztás) jelenleg nincs szabályozva, ezt meg kellene csinálni. Újság van, intranet van.
Javasoltam, hogy bármilyen egyéni vagy csoport sikert meg lehetne ünnepelni.