36 éves vezetői múltamnak volt egy pillanata, amire szívesen emlékszem. Egy értekezleten kimondta valaki azt a megoldást amire én is gondoltam. Megdícsértem a jó ötletért, és láttam, hogy boldog volt.

Pál két éve dolgozott az egyik cégnél, mint kereskedelmi igazgató. Tehetséges fiú volt, de értékelései során az ügyvezető többször elmondta, hogy szisztematikusabb munkát szeretne, nem tudja, hogy hol jár, mit csinál, tartózkodjon többet az irodában és rendszeresebb beszámolást kér. Nem történt érdemi változás. A tulajdonos igazgatókat is sikerült felbosszantania, így egy igazgatósági ülésen egyhangúlag a felmentése mellett döntöttek...

Egyik ügyfelem tárgyalásokat kezdett egy nagy multinacionális céggel arról, hogy egyik üzletáguk 51%-át eladják és egy vegyesvállalatot alapítanak. Az első tárgyalásra a külföldi fél hozott magával egy angolul jól beszélő urat, Gábort, aki egyébként az üzletág profiljába vágó termékek értékesítésével foglalkozó külföldi cég hazai képviseletét vezette.. Kiderült, hogy a multi szoros üzleti kapcsolatban állt ezzel a céggel...

Az egyik cég többségi tulajdonosa közölte az ügyvezetővel, hogy felvett két fizikai munkást. Régebben is a vállaltnál dolgoztak, de nagyon sok probléma volt velük, ezért elmentek, most mondták, hogy visszajönnének. Nagyon önállóak és ügyesek, ezért kiemelt órabért ajánlott nekik...